Pafos, az istenek játszótere

A sziget nyugati felének fõvárosa a történelmi levegõjû Pafos, amely otthont ad a sziget második nemzetközi repülõterének is. Az üdülõváros központjában fekszik a hangulatos halászkikötõ, mellette az erõd, körülöttük pedig szabadtéri kávézók és tavernák kínálják a friss, aznap kifogott halakból készült ínycsiklandó fogásokat.
Itt, Pafos tengerpartján született a legenda szerint Afrodité istennõ, és a mítosz nyomán évszázadokon keresztül híveinek ezrei keresték fel a szent helyet a környezõ országokból. A tengerbe szakadt hatalmas sziklát Petra tou Romiou-nak nevezik, míg a Polisban található Afrodité fürdõje szintén jelzi az istennõ erõs kötõdését a szigethez. Palaepafosban, Koukliában találjuk az istennõ tiszteletére emelt legelsõ szentély maradványait.

Pafos a kereszténység felvételében is elsõ volt. I. sz. 45-ben, még a római fennhatóság alatt történt, hogy Szent Pál az elsõ uralkodót a keresztény hitre térítette.
A gazdag történelmi múlt továbbélése miatt az UNESCO a hatalmas kiterjedésû szabadtéri múzeumnak is tekinthetõ várost teljes egészében felvette a Kulturális Világörökségek Listájára. A napvilágra került kincsek között találjuk a Dionysos, Theseus és Aion házaiban fellelt páratlan mozaikokat, amelyek gyönyörûen megõrzõdtek annak ellenére, hogy 16 évszázadon keresztül a földben rejtõztek. Azután ott vannak a rejtélyes kripták és barlangok, a Királysírok, az oszlop, amelyhez a hagyomány szerint kikötözték és megkorbácsolták Szent Pált, az õsi Odeon Színház, továbbá a Bizánci Múzeum és a Körzeti Régészeti Múzeum.
A közeli Geroskipou falut nem csupán az érdekes, ötkupolás bizánci Agai Paraskevi-templom és a Népmûvészeti Múzeum miatt érdemes felkeresni, hanem mert itt készítik a híres „loukoumi” nevû speciális édességet is.
Az Agios Neofytos kolostorban – amely az egyik egykori szerzetese által a hegybõl kivájt „Encleistra”, azaz „Elkerítés” néven is ismert – gyönyörû 12. és 15. századi bizánci freskókat is találunk. A Chrysorrogiatissa kolostor saját készítésû borait sem szabad kihagyni. Pano Panagiában egy kis múzeum állít emléket Makarios érseknek, Ciprus elsõ elnökének. Innen egy csodálatos útvonalon juthatunk el a Cédrusok-völgyébe, a csak Cipruson õshonos muflonok hazájába.
Lempa falunak is megvan a maga történelmi nevezetessége. A szép fekvésû, tengerpart közeli falu határában a rézkorszakból származó település maradványaira bukkantak. Az egykori falu lakóházainak történelmi hûségû feltárása révén bepillantást nyerhetünk a rézkorban élõ szigetlakók életébe.
Ha tovább megyünk észak felé, elérjük Polis üdülõvárosát, ahonnan gyönyörû kilátás nyílik a Chrysochou-öbölre és a Latsi nevû elbûvölõ halászfalura.
A táj és a falvak viszonylagos érintetlensége révén ez a vidék a túrázók és a természetkedvelõk igazi kedvence lehet.
A Pafos környéki síkság is szép látványt nyújt, elöl a banánültetvényekkel, a háttérben pedig a Troodos-hegység lágy lejtõivel. Innen juthatunk el az Akamas-félszigetre, erre az elképesztõ szépségû, vadregényes vidékre, ahol lélegzetelállító szurdokok, lenyûgözõ sziklás tengerpartok és kiépített gyalogösvények várják a turistákat.